Az irodai dolgozók nyelik le a szennyezett levegő egyharmadát

A Levegő Munkacsoport mérései szerint a kinti szennyezett levegő, a szálló por nagyjából egyharmada bejut a belső terekbe, így az irodahelyiségekbe is. Szmogos időszakban a beltérben dolgozók fogyasszanak több folyadékot, alkalmazzanak légtisztító berendezéseket és néhány szobanövénnyel is csökkenthetik a beltéri légszennyezést.

Szmogos időben délelőtt hosszabban, azután rövid ideig szellőztessük az irodát, de ha olyan a technikai háttér, akkor egyáltalán ne szellőztessünk.





A szálló porról keveset tudunk, és ha gondolunk arra, hogy mi is az, olyasmi szokott eszünkbe jutni, hogy szennyező izé, amit felkap a szél. Nem erről van szó, ugyanis ezek a részecskék legalább egy-két nagyságrenddel kisebbek. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője nem szereti a szálló por megnevezést, inkább a hivatalosnak számító részecskeszennyezést használja. 



A belső terekben körülbelül egyharmada jut be azoknak a szálló porban található részecskéknek, amelyek jelentős része káros hatással van az emberi szervezetre - derült ki a Levegő Munkacsoport beltéri levegőminőség-mérései alapján. 



A szálló por jelentős részét a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égésekor keletkező koromszemcsék alkotják. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák. Az 1 mikron alatti részecskék eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepszenek, ezzel rontják annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozhatnak. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert. 



A Levegő Munkacsoport 1 mikrométernél kisebb részecskék mérésére alkalmas mérőműszerrel dolgozik. Összehasonlításként, egy hajszál átmérője 70 mikrométer. Lenkei Péter elmondta, hogy az 1 mikrométer alatti részecskék gázként viselkednek, és nehezen ülnek el, vagyis könnyen bejutnak a szervezetbe.



Lenkei Péter szerint így védekezhetnek az irodákban dolgozók a légszennyezés ellen:



1. Fogyasszanak több folyadékot, ezzel megállíthatják az érrög képződést, ugyanis a szálló por szennyeződés növekedésével emelkedik az infarktussal és trombózissal kórházba kerülők száma.



2. Alkalmazzanak légtisztító berendezéseket. Ezek közül néhányat bemért a Levegő Munkacsoport, azonban nem publikálta az eredményeket, mert támogatás híján nem tudták széles körben felmérni a piacot. Használt légtisztító berendezéseket vizsgáltak, melyek között volt olyan, amely a szálló por egyharmadát, és olyan is, amelyik 90-95 százalékát kiszűrte.



3. Szobanövényekkel csökkenthető a beltéri légszennyezés. Erről megkérdeztük az Oázis Kertészetet is. Elmondták, hogy a fotoszintézis által szén-dioxidot megkötő és oxigént termelő növények emellett a por egy részét is megfogják, ráadásul növények közelében jobb dolgozni, javítják a közérzetet. A kertészet szerint a levegő minőségét a kis levélméretűek és a nagy levelűek egyaránt javítják, a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a zöld felület. Egy irodai dolgozónak egy növény is jól jön, 2-3 pedig nagy hasznot hajt. 



A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 100 mikrométernél kisebb szemcsék már belélegezhetőek, de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikrométernél kisebbek már túljutnak a garaton. A 4 alattiak bejutnak a tüdőbe. A 2,5-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. 



A természetben is keletkeznek ilyen apró részecskék, például vulkánkitöréseknél, erdőtüzeknél. Az emberi tevékenységek közül fő forrásnak a szilárd tüzelésből, a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó koromszemcsék számítanak. A dízeljárművek részecskekibocsátása - melynek legnagyobb része korom - több nagyságrenddel nagyobb, mint a négyütemű benzinüzemű motoroké.



Szmogos időben délelőtt hosszabban, azután rövid ideig szellőztessük az irodát



Szmogriadó esetén javasolt inkább délelőtt a reggeli pára után kiszellőztetni, ami hosszabb ideig tarthat. Ezt követően, az iroda mérettől függően érdemes rövid, 1-5 perces szellőztetési periódust beiktatni - mondta el Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-orr-gégeközpont orvosa.



Ahogyan a lakásokban, úgy a munkahelyeken is fontos lenne, hogy hideg időjárás esetén ne igyekezzünk 24-26 C-ra felfűteni a helységeket, mert ezzel csökkenthetjük a leginkább a káros anyagok kibocsátását - mondta el Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-orr-gégeközpont orvosa.



Az optimális irodai hőmérséklet 21-22 C fok. A folyamatos ülőmunkát végző munkavállalóknak ilyenkor általában megváltozik a hőérzete, a vérkeringés lassulása miatt jobban fáznak. Fülöp Györgyi arra hívta fel a figyelmüket, hogy óránként álljanak fel és mozgassák át végtagjaikat, sétáljanak egy pár percet. Ezzel javítható a relatív hőérzetük, nem fogják, úgy érezni, hogy fáznak.



Magas koncentrációjú szmog esetében a rugalmasabb munkáltatók, ha a munkavállaló munkaköre megengedi, akkor szmog idején lehetőséget adhatnak az otthoni munkavégzésre. Ezzel csökkenteni lehet a munkába járással keletkező károsanyag-kibocsátást, valamint az irodában dolgozók számát és a szellőztetés periódusait is.



Fülöp Györgyi fül-orr-gégész elmondta, hogy a téli szellőztetés alapja, hogy inkább sokszor és rövid időn át szellőztessünk, így nem hűl ki az adott tér, és felfrissül a bent megállt levegő. „Szmogriadó esetén javasolt inkább délelőtt a reggeli pára után kiszellőztetni, ami hosszabb ideig tarthat. Ezt követően, az iroda mérettől függően érdemes rövid, 1-5 perces szellőztetési periódust beiktatni, főleg, amikor mozog a munkavállaló. Ennek időszakossága legyen lehetőleg ritka, napi 2-3, de mindig figyelembe kell venni a személyes igényeket” - mondta Fülöp Györgyi. 



Vannak irodaházak, ahol csak központi légkondicionálás lehetséges, az ablakok egyáltalán nem nyithatók. Fülöp Györgyi elmondta, hogy érzékeny embereknél ez fokozza a felső légúti betegségek előfordulását. Fontos a légkondicionálók szűrőinek rendszeres karbantartása. A lamellákon előfordulhatnak baktériumtelepek, és az általuk okozott betegségeket csak speciális laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy ügyelni kell a kellő páratartalomra, és az áramló levegő útját jól meg kell határozni már az iroda tervezésekor, mert sokan nehezen tolerálják a huzatot. 



A rendszeresen karbantartott és megfelelően tisztán tartott központi légkondicionálás viszont szmog idején hatásosan kiszűri a levegőben lévő szálló port, így sokkal egészségesebb, mint az ablakon keresztül történő szellőztetés.



A Budapesti Fül-orr-gégeközpontban legtöbb panaszt a huzatban végzett ülőmunka kapcsán észlelnek. A felső légúti megbetegedések mellett a testtartásból adódó vállövi izompanaszok rontják a közérzetet, így a teljesítőképességet is. Ezeket a panaszokat egyre több munkaadó veszi észre és próbálja kiküszöbölni azzal, hogy lehetőséget biztosít az aktív mozgásra, amivel amerikai tanulmányok szerint bizonyítottan növelhető a munkavállalók teljesítménye. 



Fülöp Györgyi fül-orr-gégész jó tanácsa a téli időszakra a munkahelyi rendszeres kézfertőtlenítés, amivel csökkenthető az olyan bakteriális fertőzések kockázata, mint az influenza.



Így működik a szellőztetés egy modern irodaházban



Épületek, köz- és kereskedelmi létesítmények szellőztetésére, mint pl. bevásárlóközpontok, egészségügyi intézmények, színház- és előadótermek, konyhák, sportközpontok, iskolák, irodaházak, szállodák, uszodák, wellness létesítmények, edzőtermek stb. direkt szellőztetést használnak. Az elhasznált levegőt elszívják és helyére friss levegőt juttatnak. Ennek megvalósítására szellőztető, légkezelő rendszert alkalmaznak.



A légkezelő a keringtetett levegő hő és nedvesség állapotának megváltoztatására szolgál, a fűtő-hűtő, szellőző és légkondicionáló rendszer része. A kezelt levegőt légcsatorna hálózaton keresztül juttatja el a kívánt helyiségbe. A mai, korszerű energiahatékony szellőztetés elengedhetetlen követelménye, hogy az elhasznált levegő hő- és nedvesség tartalmát hasznosítsuk. Ehhez hővisszanyerő berendezést építenek a légkezelő rendszerbe, ezzel annak hő- és nedvességtartalmát visszanyerve. A hővisszanyerő berendezésen kívül a légkezelő berendezés tartalmazhat plusz fűtő, hűtő és párásító készüléket is. A levegő áramoltatásáról a légkezelőbe épített elszívó és befúvó ventilátorok gondoskodnak.



A légkezelő berendezés elemeinek és a helyiségek védelme érdekében szűrőt építenek be. Szűrés nélkül a por lerakódna a légkezelő berendezésben, és ettől az alkatrészek eltömődnének, illetve fokozott kopásnak tenné ki azokat. A lerakódott porban megtelepedhetnek különböző mikroorganizmusok is, illetve szűrés nélkül nem kívánt mennyiségű por és pollen kerülne a komforttérbe.



Az ablaknyitásos szellőztetésnek több hátránya is van. Egyrészről az utcán terjengő szálló por, pollen és utca zaj közvetlenül bejuthat az komforttérbe, ezzel együtt nem biztos, hogy a megfelelő mennyiségű légcserét biztosítja minden időjárási körülmények között. Nyáron a kinti 35 °C-os melegben hiába nyitjuk ki az ablakot, úgy érezzük, hogy áll a levegő. A téli nagy hidegben egy pár perces szellőztetéstől is kihűl a szellőztetett helyiség.



A korszerű légkezelő berendezéssel szellőztetett létesítményekben, ablak vagy teraszajtó nyitásakor, a nyílászáróba beépített érzékelő jelére automatikusan leáll a fűtés-hűtés, hogy ne az utcát fűtsük-hűtsük, és ezzel energiát takarítsunk meg.



Forrás: Hrportal.hu